Heti ez+az

Ezekről a könyvekről írtunk a héten:

Ka Hancock: Üvegszilánkon táncolni

Egy nagyon szép könyv az élet kegyetlenségéről. Gyönyörű, mindent legyőző szerelem, betegség, szeretet, összetartás, születés. Nagyon megviselt lelkileg ez a könyv, pedig próbáltam megacélozni magam, távolból szemlélni az eseményeket, de nem ment, így a végére darabokra tört a szívem.

A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok.  /Bea/

M. L. Stedman: Fény az óceán felett

A könyvből készült film előzeteséről olvastam valahol, így került kezembe ez a könyv. Ami ismét csak szívszaggató, drámai történések sorozata volt. Becsület, hűség, szeretet, igazság viaskodtak egymással a könyvben, míg bennem az anyai érzések vívtak harcot egy kisgyermek kapcsán. Megrázó, fájdalmas történet volt ez is.

A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok. /Bea/

Fredrick Backman: Itt járt Britt-Marie

A könyv, amivel Fredrick Backman végképp bebetonozta magát a kedvenc íróim közé. Ha ezután már csak vacak könyveket írna, én akkor is szeretném!! Britt-Mariet A nagymamám azt üzeni bocs, könyvből ismerhettük meg, éppen felborul addigi biztonságos élete. Na itt egyáltalán nem biztonságos, nem nyugalmas, de legalább élet. Szerintem ez is nagyon jó könyv volt, kicsit egy női Ovét láttam benne.

A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok. /Bea/

Jean-Yves Berthault: Mademoiselle S. szenvedélye

Még most is elpirulok, ha erre a könyvre gondolok. Egy szerelmi levelezés női levelei, amiben hatalmas szerepet kap a testi szerelem, a férfi, Charles csak közvetve jelenik meg a könyvben. Nagyon hatásos könyv, de gyenge idegzetűeknek nem ajánlom. Csak azoknak, akikben ott lapul az ösztönlény, az ősasszony és szabadjára merik engedni fantáziájukat. Nagyon kíváncsi lennék, hogy egy ilyen könyvnek a férfi vagy a női olvasótábora a nagyobb? 

A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok. /Bea/ 

Aage Gilbert: Sok eszkimó, egy orvos

Ez a könyv egy igazi meglepetés volt. Régi példány, de szerencsémre megvolt a könyvtárban. Egy fiatal dán orvos egy évet töltött Gröndlandon, egy Thulé nevezetű városkában, feleségével. Nagyon érdekes, kedves történet az életükről, az eszkimó emberek hétköznapjairól és ünnepnapjairól, különleges életükről. Lenyűgözött ez a könyv, és azt hiszem az kimaradt az értékelésemből, hogy vicces is volt, sokat mosolyogtam rajta.

A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok. /Bea/

Miegymás:

Bea:

Egy recepttel kezdem, amit a múlt héten elfelejtettem. Egy török joghurtital receptről van szó, amit Anyukámék eredetiben kóstoltak meg a múlt év őszén Törökországban. Ott boltokban készen is lehet kapni, mint nálunk a joghurtot és a kefírt, de egy kedves pincérfiú elárulta nekik a nagyon egyszerű receptjét. Persze azért neten is leellenőriztem, mert azért sem Anyukám, sem az útitársnői nem beszéltek sem törökül, sem angolul, megnyugtató módon a recept pontos volt. :)

Íme tehát az Ayran receptje: 

1 pohár joghurt

1 pohár víz (ugyanazzal a joghurtos pohárral)

fél kávéskanál só (úgy nagyjából, de egyébként ízlés szerint, a lényeg, hogy enyhén sós ízű italt kell kapnunk.)

A hozzávalókat egy shakerben összerázzuk, vagy botmixerrel összekeverjük és már fogyasztható, azaz iható is. 

Fel lehet turbózni egy kis mentával, nagy melegben jéggel. /Talán még kaporral is, de ezt most találtam ki, ne engem szidjatok, ha mégsem jó. :)/

Nagyon finom, én imádom, mióta hazajöttem, szinte minden nap készítek. Zsófi és én vagyok a nagy fogyasztói, a fiúk nagyon konzervatívak, sok idő kell, míg megkedvelnek valamit, ami nem a megszokott étrendjük szerint való, Apa pedig félelemből nem iszik belőle, ugyanis ez az ital nagyon jót tesz az emésztésnek is, és bár ő futárként dolgozik, nem arra a bizonyos helyre akar egész nap futkosni. De azért ne féljetek, nem ennyire durva a hatása, csak Apa szereti a dolgokat színpadiassá tenni. :D

Zsófi ma nagyon boldog! Idézem: "Ez az epilálás után maga a mennyország!!" Gondolom kitaláljátok, hogy mi következik. Igen, a héten megérkezett a gyantázó szett, patronokkal (csokis, aloe verás színben, illatban), és végre éppen ma, kipróbálásra is került. Zsófi kiválasztotta a lakás legvilágosabb pontját, és nekilátott a műveletnek. Az ajánlott 20 perc helyett, kereken egy óráig melegítette a patronmelegítőben (vagy miben) a patront, és ezután már csak azt láttam, hogy idekente-odakente, járt a keze, kitekeredett, hol a lábát tekerte alulról felfelé, hol a nyakát felülről lefelé, még egy székre is felállt, ott pedig majdnem a földig hajolt, miközben csak úgy suhogtak a gyantapapírok  a kezében. És lőn most már simabőrű! 

Meg is állapítottam, hogy Zsófi fantasztikusan át tudja venni az éppen aktuálisan olvasott könyv hősének a személyiségét. Most éppen Houdinit olvassa, akinek igencsak szüksége volt a hajlékonyságára, hogy ki tudjon szabadulni innen-onnan.

Amikor a Jurassic parkot olvasta, akkor két napig csak tört-zúzott, és rámordult mindenkire, amikor pedig éppen nagyon kicsi ruhákba próbálta belepréselni magát, akkor Chiquitáról, a törpe primadonnáról olvasott, a Kiéhezettek olvasásakor pedig hatosával falta a virsliket.

A héten kertészkedtünk sokat, és rémülten állapítottam meg, hogy Zsófi valami bizarr kíváncsisággal viseltetik a giliszták iránt. Amint kifordítottam egyet az ásóval a földből, már ott is termett, kezébe vette, nézegette, főleg a termetes példányok voltak a kedvencei. Hogy hogyan végezték szegény giliszták, azt már nem követtem figyelemmel, de Zsófi előző életében vagy indiai futókacsa lehetett, vagy nagy horgász. 

Zsófi életében új időszámítás keletkezett, mert napok óta csak ezt hallom: Ezt még a Könyvhét előtt....., azt majd csak a Könyvhét után..... :) 

Zsófi:

Haha! És jézusom, Anya jó egy zakkant valakinek állít itt be engem! :) Mondjuk egy kicsit azért az is vagyok... :) A gilisztákat szeretem, nem bántom őket, csak mindig arrébb pakolom a kis lényeket az ásó útjából. 

A gyantakészletem csúcsszuper (és működik, és nem égettem meg vele magam, sőt a bőrömnek sem lett semmi baja - magamra sem ismerek)! :) Ez a sikeres szőrtelenítés bearanyozta a szombatomat! Én mindenkinek ajánlom ezt a módszert, mert olcsó és kíméletes is, én a felszerelésemet INNEN rendeltem. A gyanta maradványok eltávolításával még vannak problémáim, ugyanis az olaj, amit erre a célra rendeltem, az működik, csak magának az olajnak az eltávolítása nem olyan egyszerű, de sebaj, ez legyen a legkisebb gondom.

A héten Anyával kivonultunk a kertbe, és rendbe is tettük a "kis kertnek" nevezett pár négyzetméternyi területet, és már maga a kert is kezd elég pofás lenni.

Még egy szoknyát is átalakítottunk Anyával, rövidebbre akartam vágni, mint amilyen volt, Anya már nagyban hadonászott is a lábam körül az ollóval, mondtam neki, hogy először még csak a térdemig vágja le, erre vagy a combom közepéig levágta, és mikor megkérdeztem, hogy ezt mégis miért csinálta, azt mondta, azt hitte, hogy ott van a térdem (kérdeztem is tőle, hogy mégis hol,  a köldökömnél?!), de végül megoldottuk ezt a kis problémát is.

E heti zeneajánlatunk: 

Ezt a számot sokat hallgattuk mostanában a Zombiestól, és nagyon megszerettem, olyan tavaszias hangulata van.

A héten várható bejegyzések:

A csontok öröksége, Ébressz fel újra, Az igazmondó koponya, Közlekedési balesetek kárrendezése, Álom luxuskivitelben

Legyen szép jövő hetetek! 

Bea és Zsófi