oldalak

2016. április 6., szerda

Képregények

Gárdonyi Géza - Korcsmáros Pál: Egri csillagok
Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből, Magyarország Nagy Könyvéből Korcsmáros Pál 1959-ben rajzolt képregényt. Közel két évtized története tárul elénk, amely a hatalmas túlerővel aratott egri végvári győzelemmel zárul. A képregény nemcsak gondosan felépített historikus korrajz, hanem igazi kalandregény, hősi és szerelmi történet is egyben.

Tulajdonképpen a fiúknak hoztam ki a könyvtárból, mivel nagy képregényrajongók, időnként ők maguk is készítenek egyet-egyet. Belenéztem, és annyira elbűvöltek a rajzok, hogy először azokat tanulmányoztam jó ideig, aztán ha már a kezemben volt, gondoltam elolvasom. Érdekes volt ilyen formában viszontlátni az Egri csillagok történetét, és ami meglepett, így is kerek, egész volt a történet. Sok év távlatából az ember már nagyjából amúgy is csak egy tartalmi kivonatra emlékszik egy-egy könyvből. Ez a képregény éppen ezt tartalmazta, és nagyon tetszett nekem. Elolvasás után mégegyszer áttanulmányoztam Korcsmáros Pál rajzait,  imádom őket, az sem zavar, hogy fekete-fehérek. (10)

Sarlós Endre: Szigetvár ostroma - 1566
Magyar történelmi képregény a világ leghősiesebb csatájáról. A kereszt harca a féldhold ellen.
A szigetvári vár sok török támadást élt át. E támadások közül a legnevezetesebb, amelyet 1566 nyarán hajtottak végre a törökök. A várnak akkor Zrínyi Miklós volt a kapitánya, aki 2300 katonával védelmezte a várat. Sokan hősi halált haltak ebben a csatában, a törökök a várat elfoglalták, de nyugaton a Szigetváriak véráldozatát nagy jelentőségűnek tartották. XIII. Lajos francia király miniszterelnöke, Richelieu így ír egyik levelében:
„Csodára volt szükség, hogy a Habsburg birodalom fenn maradjon és ez a csoda Szigetváron történt meg. Itt dőlt el a kérdés, hogy kereszt, vagy félhold nyomja-e rá egész Európára évszázadokig a bélyegét.”

Ez a képregény annyira profi munka, hogy még engem is levett a lábamról, pedig a történelem nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé. Ott lehettem a szigetvári csata sűrűjében, beleláthattam a törökök táboraiba és a szervezkedéseikbe, és ott voltam a várban is, Zrínyi Miklós mellett. Megtapasztaltam a magyar vitézek bátorságát és hősiességét, teljesen beleéltem magam a csatába, és jobban el tudnám most mesélni a csatát, mint amikor az iskolai tanulmányaimban kellett számot adnom róla. A tananyag mellé a csaták és más fontos jelentőségű események ilyenféle feldolgozása nagyon hasznos segédlet lenne, a gyerekek sokkal gyorsabban és jobb kedvvel szippantanák magukba az ismereteket (10) 

Rejtő Jenő - Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz kalandjai a légióban, szökéssel, kalandokkal, sok-sok verekedéssel. Remek poénok, nagyszerű rajzok, jól kitalált karakterek jellemezték ezt a képregényt. Jól szórakoztam, sokat nevettem, remek kikapcsolódás volt. (10) 
„A Grand Hotel egyik asztalánál négy különböző nemzetiség képviselője van jelen: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A hússaláta egészen kitűnő, és ezen a tényen az sem változtat, hogy egy kevéssé használt lámpabél volt benne.”

Bea

4 megjegyzés:

  1. Követelem a következő részt az: Inkább szarba léptél volna! című saját készítésű képregényből! Kíváncsi vagyok a következő poénra! Nincs mit tenni! Egyre nagyobb a lyuk az oldalamon! Komolyra fordítva, ha a fenti képregényekből tanítanák a történelmet ma, szinte biztos, hogy minden gyerek töri tudós lenne! Ja, és nagy kedvem támadt rajzolni ismét! Köszi!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Helyesbítek: Inkább szarba lépj! a címe. :), de a lényege ugyanaz, és nagyon örülünk, hogy ennyire tetszett neked. Már színezés alatt a következő. Az jó, ha megjött a kedved a rajzoláshoz, ugyanis ha jól tudom, valami ilyesmi feladatba készülsz belefogni. :)

      Törlés
  2. HAJRÁ GYEREKEK!!! Ennyi tehetséget egy családban? Gratulálok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ő a mi mamánk!! :) Az első számú rajongónk! :) Köszi Mama! Zsófi

      Törlés