Heti ez+az

Ezekről a könyvekről írtunk a héten:

A tűz tanúja

Jó kis letehetetlen skandináv krimi volt, ami után biztosan el fogom olvasni a Joona Linna sorozat előző két részét is.

A tűz tanúja blogbejegyzésért kattints ide!

Nyári fuvallat

Három lánytestvér, egy autizmussal élő unoka, egy nagymama és egy hűséges alkalmazottból lett barátnő, no meg férfiak. Ők a főszereplői ennek a gyönyörű helyen játszódó kellemes nyári történetnek. A delfinekről majdnem megfeledkeztem!:) Szeretet, családi összetartás, romantika, mind adott ehhez a történethez, amely valóban olyan, mint egy könnyű, nyári szellő.
A Nyári fuvallat blogbejegyzésért kattints ide! 

Victoria Cope naplója

Egy 19. század végi, gyerekszemszögből íródott történet, amin keresztül megismerhetjük egy Kanadába érkező árva lány sorsát. Megható és kedves történet volt, bár azt azért megjegyezném, hogy a valóságban biztos nem végződött sajnos ilyen happy enddel az árvák sorsa, de ettől függetlenül én szerettem a könyvet.

A Victoria Cope naplója blogbejegyzésért kattints ide!

Anne az élet iskolájában

Az Anne történetek közül ez volt a második, amit olvastam. Egy nagyon szeretetreméltó történet, bájos, kedves szereplőkkel, Anne érzékletes tolmácsolásában ismerhetjük meg a csodaszép Avonlea-t és az ott élő embereket.

Az Anne az élet iskolájában blogbejegyzésért kattints ide!

Az örökös / Daringham Hall 1.

Nagyon gyönyörű borítója fogott meg először. A történetet elolvasása után elmondhatom, hogy a könyv belső tartalma teljesen összhangban van ezzel a finom, romantikus külsővel, visszafogott, kedvemre való történet, a Downton Abbey is eszembe jutott róla, de csak eg kicsit, mert ez a történet napjainkban játszódik. Kíváncsian várom a folytatást, és ajánlom nektek is. :)

Az örökös blogbejegyzésért kattints ide!

Szombaton pedig a Kedvenc íróink rovatunkban Alexandra Ripley könyveiről írtunk

A Kedvenc íróink: Alexandra Ripley blogbejegyzésért kattints ide!

Miegymás:

Zsófi:

Anya most egész héten nem volt itthon, és pár hétig még nem is lesz, mert el kellett utaznia a Nagymamánkhoz, mert most neki van nagy szüksége rá.

Így most a blogot is egymástól távol működtetjük, a háztartást pedig mi vezetjük itthon a fiúkkal. Én takarítok, mosok, mosogatok, Bence pedig az etetésünket vállalta magára. Még jó, hogy neki ilyen nagy gyakorlata van a főzésben, mert így nagyon fincsiket eszünk. :) Egyik este például saját készítésű hússal ettünk hamburgert, Apa talált a Tescoban a pékáruk között hambi zsemlét, ami nagyon hivatalosan néz ki, így ezzel együtt igazán ínycsiklandó volt a hambi vacsoránk. :)

Anya a héten több kajafotót is küldött nekünk, arról hogy mit eszik a Keresztapáméknál (mert most náluk vendégeskedik), Apát meg erre annyira elkapta a versenyszellem, hogy ő is nagy hévvel nekiállt fotózni a hambinkat. :)

Mivel most nincs itt Anya, a személyes blogbejegyzés korrektorom, ezért ráálltam a helyesírás ellenőrző használatára, és Bence meg Titi (igen még a tíz éves öcsikémnek is megbízhatóbb a helyesírása az enyémnél...szomorú vagyok) segítségét veszem még igénybe e feladathoz. Őket ez nagyon jól elszórakoztatja, mert mindig jókat röhögnek a betűtévesztéseimen és a helyesírási hibáimon is, sőt ilyenkor általában még rögtönzött nyelvtanleckéket is kapok Bencétől (aki mellett helyesírás terén labdába sem rúghatok, ugyanis már alsós negyedikes korában megnyert egy országos nyelvtan versenyt). 

Az egyik este egy póker játszmát is lenyomtunk, aminek az esti mosogatás volt a tétje, vagyis a vesztesnek ezt lehetett megnyernie. Természetesen én lettem a vesztes, de nagyon jól szórakoztunk játék közben. Rögtön a játszma elején sikerült egy számsort elbuknom, mert nem voltam tisztában az ász lap szerepével, aztán blöfföltem egy jót, úgy, hogy semmi értékes kártya nem volt a kezemben,  de mivel a fiúk a kör végén köteleztek arra, hogy mutassam meg a lapjaimat további blöffölésre a játék során nem igen volt már lehetőségem. Rajtam kívül még Titi sincs teljesen tisztában a számsor, színsor, flöss fogalmakkal, így volt egy nagyon cuki húzása, elkezdte emelni a tétet, mire mi Bencével dobtuk a lapjainkat, ő pedig büszkén kiterítette a kártyáit, Bence mondta neki, hogy jó lapjai voltak, számsora van, erre Titi meg felkiáltott, hogy "aha, gondoltam!”. Jót mosolyogtunk rajta.

Ja igen,  még a játék elején, miközben előpakolták a zsetonokat és a kártyákat a következő mondat ütötte meg a fülem: Zsófi lesz a nagy vak, úgyis alig lát! - ezen mind a ketten jót nevettek, de én sem bírtam ki, hogy ne mosolyodjak el. :)

Bea:

Ma éppen egy hete, hogy elutaztam. Talán egyszer voltam távol a családtól két napig, de most már egy hete csak telefonon tartjuk a kapcsolatot. Igaz, elég gyakran telefonálunk. Így a hét végére nagyon elkapott a honvágy, de tudom, hogy Zsófiék otthon nagyon ügyesek, még ha pókerezéssel is döntik el a mosogatás sorsát, és ha Apa nem  nyitja szét a kanapét éjszakára, akkor is megállják a helyüket, és ezért nagyon büszke vagyok rájuk.

E heti zeneajánlatunk:

A héten ezt a számot gyakoroltam a legtöbbször, ugyanis Bence elő-érettségi ajándékként kapott egy szuper hangfelvevő masinát, és kitaláltuk, hogy csinálunk majd egy pár akusztikus felvételt a saját és nem saját számainkról is. :) Amint ténylegesen el is készül majd egy ilyen szám, mindenképpen megmutatjuk majd nektek is! :)

Megérkezett Bence saját készítésű képregénye,  az Inkább szarba lépj második része is:

Legyen szép jövő hetetek!

Bea és Zsófi