Heti ez+az - Új rovat a láthatáron!

A filmes bejegyzéseinknél időnként személyes kalandjainkat is megosztottuk veletek, és arra gondoltunk, hogy ezek a személyes csacsogások, pletykálkodások kapjanak külön lehetőséget. Mivel mindketten nőből vagyunk, ezért kíváncsiak is, és mások blogján is szeretjük olvasgatni a személyes utalásokat, szeretjük kitalálgatni, hogy kit és mit rejt egy blog, egy hangzatos név. Az új rovatunk neve "Heti ez+az" lett, és ebben lesz minden. Személyes kalandok, könyvtári akciók és a héten felkerült értékelések rövid összefoglalója. Reméljük fogjátok Ti is szeretni, nekünk örömet okoz az írása. (Még akkor is, ha már az első alkalommal jól összevitáztunk Zsófival a bejegyzéshez készítendő fotók kitalálásán.:)) 

Ezekről a könyvekről írtunk a héten:

Veled minden hely ragyogó 

Eddig is tudtam, de most újfent megállapíthatom, hogy a borús befejezéseknél jobban szeretem a boldogan éltek, amíg meg nem haltak befejezéseket. 

Az egyik fele tetszett, a másik nem. Egy icipicit (de tényleg csak egy nagyon kicsit) úgy éreztem, hogy hasonlít az Eleanor és Parkhoz. Egy nap alatt, jó-jó, egy éjszaka alatt elolvastam a könyvet, jól lehetett vele haladni, a stílusával nem volt gond, mentségemre legyen mondva, hogy nagyon fájt a fejem, és semmi mást nem tudtam csinálni, csak olvasni. :)  A Veled minden hely ragyogó blogbejegyzésért kattins ide! 

Csodák ideje

A megtévesztő borító egy csodás és egyben megrázó történetet takart (én még azt sem értem, hogy kerülhetett be ez a könyv a Könyvmolyképző Vörös pöttyös válogatásába). A könyv témája miatt nagyon is aktuális most napjainkban, Kumail története által megtanuljuk egy kicsit jobban megbecsülni a mi hétköznapi csodáinkat. A Csodák ideje blogbejegyzésért kattints ide! 

Sorok között

Anyának nagyon tetszett ez a könyv, úgyhogy hamarosan nekem is el kell olvasnom. Láttam, hogy szívesen mesélne róla, mert annyira tetszik neki, de ellenállt a kísértésnek, és nem árult el nekem semmit. A blogbejegyzésére is nagyon ügyelt, hogy ott se írjon le semmi leleplező dolgot. Így én is nagyon kíváncsi vagyok már rá. A Sorok között blogbejegyzésért kattints ide! 

Elültetett kertész

Egy újabb kellemes nyomozás Agathával és James Laceyvel. Nagyon bírom a párosukat, és Agatha gyors érzelemváltozásait is, azt, hogy az egyik pillanatban odáig van Jamesért, a másikban pedig teljesen kiábrándul belőle. Az Elültetett kertész blogbejegyzésért kattints ide! 

Lopj úgy, mint egy művész

Ez egy nagyon jópofa könyv volt, bár én csak úgy nagyjából nézegettem bele, Anya és a tesóm olvasta végig. A Lopj úgy, mint művész blogbejegyzésért kattints ide! 

Mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt

Ez a könyv méltán elnyerheti a hét könyve címet. Anya után rögtön én is elolvastam, és egy rendkívül érdekes életúttal ismerkedhettem meg. A könyv tulajdonképpen egy önéletrajz, a fejezetek amolyan anekdotaszerűek és rövidek voltak. A könyv szerzője egy elmegyógyintézetben nőtt fel, nem bentlakóként, hanem az intézet igazgatójának fiaként, az itt eltöltött gyerekkorát ismerhetjük meg (ami gyerekszemmel tényleg egy hatalmas kalandnak látszik), majd röviden a felnőtt korába is betekintést kaphatunk. Remekül szórakoztam az olvasás közben, még úgy is hogy a történet vége egy kicsit lehangoló volt, de az önéletrajzoknál csak nem kifogásolhatom a befejezéseket, nem igaz? :) A Mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt blogbejegyzésért kattints ide! 

Miegymás:

A múlt héten voltunk könyvtárban és sikerült megállnunk, hogy csak 7 db könyvet hozzunk ki. 

Truman Capote: Álom luxuskivitelben - ezt a film miatt hoztam ki, mert megjött hozzá a kedvem, hogy az alapjául szolgáló történettel is megismerkedjek, de természetesen az egész könyvet, a másik kisregényt és a novellákat is végig szeretném olvasni.

Diana Wynn Jones: Az égi palota - ifjúsági könyvtáras szerzemény, meg már amúgy is itt volt az ideje, hogy folytassam ezt a sorozatot.

Jakob Streit: Louis Braille - szintén ifjúságis szerzemény, nagyon érdekesnek tűnik, kár lett volna otthagyni. :)

Antonio Orlando Rodríguez: Chiquita - erre a könyre megint egy könyvtári csoda folytán bukkantam rá, egyszerűen csak úgy hopp észrevettem, és miután elolvastam a fülszöveget rájöttem, hogy ez egy cirkuszos könyv lesz, így szó sem lehetett róla, hogy visszarakjam a polcra. /Bea megjegyzés: Zsófi szótárába bekerült a "hoppészrevettem" szócska.  Mostanában sokszor csinál ilyet:) /

Anya zsákmányai:

M. L. Stedman: Fény az óceán felett - már rég a várólistánkon volt ez a könyv, de nemrég szembetalálkoztunk a filmmel, így előrevettük a könyvet is. 

Aage Gilberg: Sok eszkimó, egy orvos - erre e könyvre egy kedves molytársunk értékelésén keresztül figyeltünk fel. 

Scott Westerfeld: Túlvilágok - ezt én jegyeztem elő Anyának meglepetésként. Hát nem nagyon örült neki, de csak azért, mert megbeszéltük, hogy addig nem jegyzünk elő, amíg el nem fogynak itthonról a könyvtári könyveink. (Bea megjegyzése: Zsófi annyira imád előjegyezni, hogy időnként az sem számít, hogy nem magának teszi ezt.)

Büszke vagyok magunkra, amiért hatalmas akaraterővel csak ennyi könyvet hoztunk ki. :) Mondjuk így sem maradt a banyatankunk üresen, mert megtömtük gyerekkönyvekkel, amit elméletileg Titusznak kölcsönöztünki ki, azért csak elméletileg, mert szerintem úgyis el fogjuk ezeket mi is olvasni. :)

Ugyanezen a könyvtáras körúton beugrottunk még az Ofotértbe és egy kicsit megigazíttattuk a szemüvegemet, ugyanis egy ideje nyavalyogtam Anyának, hogy valami nem stimmel vele, mert folyamatosan csúszik.  Most tökéletes lett, felemelő érzés, hogy nem kell egyfolytában tologatnom! Lám, a kis dolgoknak is mennyire lehet örülni.:)

Anya facebookon nyert egy szép Szegedi Katalin illusztrációs képeslapot, 900. lájkolója volt a Kőbányai Könyvtárnak. Nagyon örültünk neki, és köszönjük Könyvparfénak, aki megosztotta a bejegyzést, így Anya 900. lájkoló lehetett. Igaz Könyvparfé szeretett volna lenni a 900., de hiába,  fontos a jó időzítés.:) Anya felajánlotta neki, hogy legyenek közös tulajdonosai e kedves kis lapnak, három hónapig legyen az övé, háromig a mienk, de ő azt mondta, hogy annyira szereti Szegedi Katalin illusztrációit, hogy attól tart, hogy esetleg nem adná vissza nekünk a lapot. :D  Így hát egyelőre mi örömködünk neki. :)

E heti zeneajánlat:

Csütörtökön Anyával és Bessy Smithszel kitakarítottuk a konyhát. Na jó nem vele, hanem egy válogatás albumával. Azt már ezelőtt is sokszor leírtuk, hogy imádjuk a hatvanas évek zenéit, de mostanában még régebbi muzsikákat hallgatunk, igazi 20-30-40-es évekbeli slágereket, nagyon rászoktunk most az e korokból származó zenékre (köszönet érte Woody Allennek), olyan hangulatosak. 

A jövő héten várható bejegyzések:

A láthatatlan őrző, Cseresznyés ábránd, Száz óra sötétség, Aki kapja marja, Ébreszd  fel a benned rejlő géniuszt

Legyen szép jövő hetetek! :)

Bea és Zsófi