Roald Dahl: Matilda

Matildával sok a baj. Falja a betűket, könyvtárnyi olvasnivalót cipel haza, valóságos fejszámoló művész. Szülei szörnyülködve szemlélik leányuk különcségeit, s megpróbálják rávenni az egyetlen értelmes elfoglaltságra, a televízió bámulására. Matildával azonban nem sokra mennek. Iskolába akar járni és tanulni szeretne. Itt találkozik a tündéri tanító nénivel, Édess kisasszonnyal, és a félelmetes igazgatónővel, Ordass kisasszonnyal. Számtalan torokszorító és mulatságos kaland közben döbben rá, hogy csodatevő képességgel is rendelkezik...

Roald Dahl-lal szemben meglehetősen elfogult vagyok, kedvenc íróim közé sorolom. A Matilda egy ifjúsági regény, de felnőtt szemmel olvasva színtiszta irónia. Ahogy az író mindent eltúloz, nemtörődöm, buta szülők, ijesztő, félelmetesen gonosz igazgatónő, Matilda sanyarú sorsa, majd  Édess kisasszony története. Amikor azt hittem, hogy szegény Matildának elég baj az, hogy a szülei nem törődnek vele, nem szeretik, akkor még jött az igazgatónő, Ordass kisasszony is. Egyre rosszabb és rosszabb volt szerencsétlen Matildának, és a könyvbeli gyerekeknek is. Olyan érzésem volt, mintha Roald Dahl tükröt tartana elénk, felnőttek elé, hogy nézzünk bele, ne legyünk ilyen felnőttek soha, őrizzük meg gyermeki énünket örökké magunkban. 

Ha gyerekszemmel nézzük, akkor nem kell ilyen mélységeket belegondolni.  Egyszerűen csak fejezetekre osztott történetek, amiben a szegény, elnyomott Matilda, kiáll az igazáért, a maga módján megbosszulja a szülei viselkedését is, majd Ordass kisasszonnyal szemben is kitalál valamit, miközben varázsereje támad, majd minden jó, ha a vége jó érzéssel csukhatjuk össze a könyvet, mert győz a jó, az ész a szeretet, a gonoszság és butaság ellen. De olyan gyorsan győz, hogy nem gondoltam, hogy lapozok egyet és nincs tovább.  Szóval a vége nagyon kurta-furcsa lett, de lehet felnőttként érzem így.  Majd megkérdezem Tituszt is, nincs-e kedve elolvasni, és kikérem a véleményét.

Ne várjunk mást tehát, mint egy aranyos, kedves, gyerekeknek szóló regényt, amiben össze van sűrítve minden rossz, ami csak egy gyereket érhet, csak azért, hogy a végén megkönnyebbülten lélegezhessen fel, vagy aludhasson el, hogy a rossz dolgokat és a gonosz felnőtteket le lehet győzni.

Ami még nagyon fontos: Matilda egy igazi könyvmoly, már 5 évesen könyvtárba jár és klasszikusokat olvas. Lehet őt nem szeretni? :)

9/10

Bea