Agatha Chistie négyszer

A kis szürke agysejtek - Poirot bölcsességei

Nagyon szép kivitelezésű idézetes könyvecske, tele Mr. Poirot válogatott bölcsességeivel. Magamnak nem biztos, hogy megvettem volna, de ajándékként elfogadnám,  így a könyvtárból kihozva is kellemes olvasmány volt. Egyébként ezen a "magamnak nem venném meg, de ajándékként elfogadnám" meghatározáson jót mosolyogtunk Anyával, hisz a két dolognak végül ugyanaz  az eredménye, mégpedig, hogy miénk lesz a könyv, de úgy látszik nekünk könyvmolyoknak nem mindegy, hogy milyen úton. :)

A hol mókás, hol komoly idézetek, gondolatok mellett a könyv tartalmaz még két irományt is Poirotról, mégpedig Agatha Christie tollából. Ezek nekem nagyon tetszettek, akár több ilyen is lehetett volna a könyvben.

A tartalomjegyzéket böngészve vettem észre, hogy még Sophie Hannah "remekművéből" a Monogramos gyilkosságokból is volt benne idézet, és ezen egy kicsit fel is háborodtam... :)

Csillag Betlehem felett

Ha rábukkanok Agatha Christienek valami különleges könyvére, azt rögtön el akarom olvasni, de ehhez képest ezt a kis könyvecskét jó sokáig tologattam, nem is tudom miért. Van egyébként egy másik könyv is, az Így éltünk Mezopotámiában, amivel ugyanez a helyzet, na de majd most ezen is változtatok.

A címe miatt úgy gondoltam, hogy ez a könyv erősen karácsonyi témájú, végülis annyira nem volt az, de nagyon különleges könyvecske volt. Versekkel és AC-től szokatlan témájú novellákkal. A novellák közül talán a Előléptetés a mennyben volt a legjobb, de A csintalan csacsi is megmosolyogtatott és az Egy hűvös estén című is nagyon különleges témájú és hangulatú volt.

Listerdale-rejtély

Ez a kis novellás kötet tele volt jobbnál jobb történettel, igaz a Fülemüle-villát már korábban is olvastam, sőt még hallgattam is Für Anikó nagyszerű felolvasásában, de még így sokadjára is tetszett. A többi novella is nagyon jó, furfangos és cseles volt, nem is tudnék csak egyet kiemelni. Imádok novellákat olvasni AC-től, kár, hogy ezzel a kötettel befejezőleg már az összeset elolvastam... :(

A Greenshore-gloriett

Emlékszem, hogy ez a könyv még egy eddig meg nem jelent Agatha Christie könyvként volt reklámozva annak idején, de a fülszöveget elolvasva, majd egy kicsit jobban utánanézve a dolgoknak rájöttem, hogy ez nem teljesen igaz, mert korábban ugyanezt a történetet már olvashattuk a Gyilkosvadászat címen, ez a könyv úgymond egy első változata volt ennek a történetnek, talán még egy kicsit rövidebb is volt, az előbb említett könyvnél. De végül is ez nem volt olyan nagy baj, ugyanis nem mostanában olvastam már a Gyilkosvadászatot, így nem voltam teljesen biztos az események kimenetelében, szóval így másodjára is nagyon élveztem a törénetet, és azt hiszem hogy érik már egy nagy AC újraolvasási maraton.

Amit még érdekességként kiemelnék a könyvvel kapcsolatban az a két különleges előszó volt.

Az egyiket Tom Adams borítófestő művész írta, aki az angol kiadásnak készítette a borítóját, és bizony egy kicsit elemzi is az eredeti borítót, így ezt az előszót akár feleslegesnek is érezhetnénk, de miután megnéztem ezt a borítót, ami gyönyörű volt, egy kicsit mérges is lettem, hogy miért nem azt tartották meg, persze tudom, hogy ez egyáltalán nem olyan jellegű, mint az itthoni sorozat eddigi borítói, de akkor is, na mindegy, memutatom ezt a Tom Adams által készített gyönyörűséget is. :)

A másik előszó Matthew Prichard, Agatha Christie unokájának a tollából származott, és nagyon jó volt az egyik  kedvenc írónőmet, nagymamaként, becenevén Nimaként is megismerni.

Zsófi