Wass Albert 108 éve, 1908. január 8-án született egy Válaszút nevű erdélyi faluban. Szülei korán elváltak, így nagyapjával töltötte gyermekkora legtöbb idejét. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Református kollégiumban végezte. Debrecenben a Gazdasági Akadémián szerzett erdészeti diplomát, majd Németországban és a párizsi Sorbonne-on tanult tovább, ahol erdőmérnöki és vadgazdasági diplomákat szerzett.
Az 1940-es években erdőfelügyelőként dolgozott Dés településen, majd 1942-ben tartalékos katonai képzésen vett részt. A második világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Észak-Erdély újbóli román elfoglalása előtt, 1945-ban nyugatra emigrált. Négy fiával az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, felesége és egy fia Németországban maradt. 1952-ben újranősült, skót származású feleségével Floridába költöztek, ez lett a végleges otthonuk.
Egy kis ajánló a műveiből:
Ezt a könyvet olvastam el tőle legelőször és teljesen megbabonázott, azonnal az író rajongójává váltam. Annyira gyönyörűen ír Wass Albert, hogy szavakkal ki sem tudom fejezni. Bár a történet baljós, az események fenyegetőek, mégis szeretnem kellett a benne lévő emberségért, a gyönyörű természetért, a csendért, a tisztaságért, a szép és igaz dolgokért, az életért. Ahogy ír az állatokról, az erdőről, a növényekről, ahogyan szövi a történetet, az valami gyönyörű. Ha a történet összes apró mozzanatára nem is emlékszem már, hiszen úgy húsz éve olvastam, de a hangulata, a tisztasága máig bennem van. Ünnepélyesen ígéretet is teszek magamnak, hogy hamarosan ismét elolvasom.
A vadnyugat első telepeseiről, kezdeti nehézségeiről, beilleszkedésükről, életük megalapozásáról szól ez a könyv. Benne Elizával, aki egy egyszerű, de dolgos lány, és Jakobbal, aki bár írástudatlan, de elszánt, dolgos férfi, aki vinni akarja valamire az életben. Kettőjük küzdelméről, szerelméről szól. Nagyon szeretem Wass Albert írásmódját, és azt hiszem erről a könyvről elmondhatom, hogy a második legnagyobb kedvencem az írótól.
Legyen ez a harmadik nagy kedvencem. Két köteten keresztül olvashatunk gyönyörű, "wassalbertes" tájleírásokat, erdélyi magyar történelmet, családregényt. Szeretetről, hitről, fantasztikusan olvasmányosan. Olykor igen megrázóan.
Persze vádolták - e könyve kapcsán is - elfogultsággal, a magyarság felsőbbrendűségét illetően, de ez a könyv akkor is nagyon emlékezetes, nyomot hagy az emberben.
Ennek a könyvnek már a címében ott van a kétségbeesés és a bátorság. Megrázó, szívfacsaró, gyönyörű, nagyon sírós. Gyönyörű tájakkal, igaz emberekkel, szépséggel és aljassággal.
Meseszép, különleges történetek, gyerekeknek és felnőtteknek. A jóságról, a szépségről, a természet és állatok szeretetéről, magával ragadó mesék.
Ez csak egy rövid ízelítő, ha sikerült kedvet csinálnom hozzá keressétek a könyveit, olvassatok Wass Albertet.
(Magamnak mindenesetre sikerült, így elő is veszem a Tavak és erdők könyvét.)
Bea
A ti ajánlásotokra olvastam el én is a könyvet - 20 évvel ezelőtt- még blogajánlás nélkül. Mondhatom nekem is a kedvenceim lettek és én azóta már újraolvastam őket. Nagyon-nagyon szépen megírt könyvek. Jó volt olvasni mindegyiket.
VálaszTörlésOh, mi már 20 éve is könyveket ajánlgattunk?! Zsófi is??! :D Na jó, emlékszem én arra, akkor fedeztem fel én is az írót. :) De Zsófi max rágcsálhatta még csak őket abban az időben. :) :)
TörlésÉn magam is nagyon kedvelem WA műveit, sokat is olvastam tőle. Persze még én sem mindent. Ha javasolhatom Zsófinak az ismerkedést a könnyedebb, rövidebb írásaival kezdje: Tizenhárom almafa, Elvásik a veres csillag,Csaba, Átoksori kísértetek, Mire a fák megnőnek, vagy az Elvész a nyom címút. Nekem az volt az első olvasásom tőle, rögtön megfogott.
VálaszTörlésKöszi, jó tanácsok. A Tizenhárom almafa és a Csaba is szerepelhetett volna az összefoglalómban. Olvastam is, tetszett is. Tényleg újra fogom olvasni szépen, lassan a könyveit, hogy felfrissítsem az élményeimet. Az Elvész a nyom is nagyon jó, izgalmas, megdöbbentő, és még sorolhatnám a jelzőket... könyv.
TörlésSzép összefoglaló és kedvcsináló. :) Wass Albertet én Nagymamámnak gyűjtögettem, hisz Ő is Erdélyből származott és nagyon vágyódott mindig vissza az ottani fák közé, Borszékre. A Tavak és erdők könyve mennyei, nagyon szeretem. Keveset olvastam még Tőle, de biztosan pótolni fogom... És Válaszút nevű falu? Nagyon érdekes :)
VálaszTörlésKöszönöm. :) Meg is értem nagymamádat, mi nyaraltunk egyszer Erdélyben, gyönyörű!
TörlésOlvass tőle mindenképpen, mert nem lehet nem szeretni. :)
A funtineli boszorkány tényleg igazán jó mű!
VálaszTörlésÉn mást még nem is olvastam tőle, de ez tetszett.