Amikor egy zűrös életű modell lezuhan londoni lakása erkélyéről és meghal, mindenki azt gondolja, öngyilkos lett. A bátyjának azonban kétségei támadnak, és felfogadja Cormoran Strike magánnyomozót, hogy nézzen rá az ügyre.
Strike háborús veterán, aki megsérült Afganisztánban, ráadásul az élete is romokban van. Az ügy pénzügyi mentőövet jelent számára, de ennek megvan az ára - minél mélyebben ássa bele magát a fiatal modell életébe, annál sötétebbnek tűnnek a dolgok, és ő maga is annál szörnyűbb veszélynek teszi ki magát...
Az igazság az, hogy én egyszer már belekezdtem ebbe a könyvbe, csak mivel akkor nem fogott meg egyáltalán, félbe is hagytam. Jó, jó, az is igaz, hogy én egy kicsit bizony haragszom Rowlingra, amiért nem hoz ki még valamit nekünk a Harry Potter történetekből. Írt egy új HP-s színdarabot, na és? Az egy csomó emberhez nem jut el, akikhez egy könyv eljutott volna...na mindegy.
Nem nagyon szoktam olyan könyveknek, amiket félbehagyok második esélyt adni, de több dolgot figyelembe véve úgy gondoltam, hogy a Kakukkszó érdemel még egy esélyt:
- úgy általában szeretem a brit szerzők tollából származó dolgokat,
- több nagyon jó angol krimit is olvastam,
- jó értékeléseket olvastam a könyvről,
- és igen...attól, hogy egy kicsit haragszom Rowlingra, még szeretem, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit alkothatott ebben a teljesen más műfajban.
És hát mit is mondjak.....nem volt rossz végül is. A cselekmény elég lassan indult be, bár már lehet megszoktam, hogy Agatha Christienek elég maximum háromszáz oldal egy furmányos bűntény felderítéséhez és megoldásához.
Ez az átlátszó celeb világ, amit a könyv bemutatott, engem nagyon nem kötött le, néhol nem éreztem indokoltnak azt az ötszáz oldalt.
Robin talpraesett és eszes (emellett még csinos) karaktere nagyon tetszett. Cormoran Strike sem sorolható a mindennapi nyomozók közé, bár sokat gondolkoztam azon, milyen lehet az a fanszőrhaj.
Az ünnepelt modell, Lula Landry öngyilkosságának ügye az elején nagyon érdekesnek tűnt számomra, mert ugye attól, hogy hivatalosan is öngyilkosságként könyvelték el az esetét, egyértelmű volt, hogy nem lesz az. Így tehát kíváncsian vártam, hogy s mint fogunk elérni a végkifejlethez, ami nem mondom, hogy nem volt jó, csak valahogy elmaradt az a "hűha, én erre nem is gondoltam" érzés (pedig tényleg érdekes volt a megoldás).
Arra azért kíváncsi lennék, hogy úgy milyen fogadtatása lett volna a könyvnek, ha tényleg álnéven íródott volna...
Ezektől függetlenül szerintem el fogom olvasni a következő részt is, csak úgy kiváncsiságból. :)
8/10
Zsófi
Igen, kissé túl hosszú... és az ábrázolt világ sem érdekel mindenkit annyira, hogy 500 oldal legyen. Nem volt rossz, amúgy tényleg. Nekem még mindig jobban ez tetszett, nem a hernyós... az is túlírt, elnyújtott, bár a mellékszál kétségtelenül érdekesebb ott is... Cormoran jó figura a titkárnőjével, de krimiről lenne szó... az ugyan borzalmasra sikerült ott, de valahogy nem érdekes mégsem. Kitartást hozzá!
VálaszTörlésNa akkor várhat az a Selyemhernyó nyugodtan. :) Igazából tényleg csak kíváncsiságből akartam elolvasni, annakjobb volt az értékelése a molyon, meg Rowling miatt is, de így akkor, hogy hozza az első rész színvonalát, lehet el sem olvasom.
TörlésÉs hát igen nem azt mondom, hogy egy angol krimitől csak teázgatós öregnéniket várok, régi vágású urakkal, akik gyilkosságokat követnek el, de ez a sekélyes celebvilág nagyon semleges bolt szàmomra. :)
zsófi
Hát nekem sem lett éppen kedvencem..... Túl hosszú, néhol unalomba hajló és a karakterek sem fogtak meg igazán, talán egyedül Cormoran van jobban kidolgozva, de nekem még Robin is kevés. Most éppen pont a kíváncsiság miatt a Selyemhernyóval kínlódok(szó szerint), de szerintem ez még az első színvonalát sem hozza, néhol már enyhén gusztustalan is.... Bár a kedveteket semmiképpen nem szeretném elvenni, de én még abban sem vagyok biztos, hogy bejegyzés fog-e születni a könyvekről, mert kb. ennyi hirtelen amit el tudok róluk mondani. :) Nem is igazán tudtam hová tenni a sok-sok magasztaló kritikát.
VálaszTörlésJó, hogy nem vagyok magamban akkor a véleményemmel. :)
TörlésA Selyemhernyónak most pedig jó hosszú várakozás lesz a sorsa. :) Szerintem azért, ha nem Rowling írta (vagy nem derült volna ki, hogy ő írta) volna ezt a könyvet, akkor lehet egy kicsit kevesebb magasztaló kritika született volna...bár ki tudja. :)
zsófi
Én is úgy gondolom, hogy csak Rowling miatt kapott jó kritikát, egyébként egy átlagos (lerövidített verzióban) krimiként ment volna a süllyesztőbe, rövid időn belül, ha egyáltalán kiadták volna.
Törlés