Bökös Borbála: Szmirkó

Szmirkó, a dacos - félig tündér, félig ember - kisfiú folyton kalamajkába keveredik. Nincs még varázsereje, ezért a többiek csúfolják - mintha csak az egész világ összeesküdött volna ellene. Elszökik, hogy megkeresse soha nem látott édesapját az emberek világában.

Hű társa, Babuk a csalafinta szipolymacska is osztozik kalandjaiban, és ketten hamarosan új barátokra is szert tesznek. Hősünk Hokka, az árulóvá lett, de jobb sorsra érdemes tűzsólyom segítségével átjut Hargad hegyén, Hetedhét Szeglet sűrű rengetegén, s valóban sikerül átkelnie a varázsföldet határoló folyón is. Közben édesanyja is a fiú nyomába ered, viszont előtte még kénytelen tiltott mágiacseréhez folyamodni.

Az események sodrában hamarosan kiderül, hogy Szmirkó gondjai eltörpülnek a Tündérföldet fenyegető veszély mellett, ám visszaút nincs: neki kell szembeszállnia a gonosz erőkkel. Vajon mi történik, ha a két világ határát végleg felszámolják, és az egyik fél a mágiát, a másik pedig a technikai vívmányokat kaparintja meg? Elérkezik a pillanat, amikor az egész birodalom, varázslók, tündérek, manók és tűzsólymok jövője egy tizenkét éves gyerek talpraesettségén és bátorságán múlik.

AztaFeledékenységErdejébenrejtőzőháromfejűtrollmindenit!!! 

Gyönyörű, csodálatosan varázslatos mesét teremtett nekünk és gyerekeinknek Bökös Borbála.  

Varázsföldön éldegélt Szmirkó és édesanyja Iringó, aki a legkeresettebb virágmágus a Zöldszeműek törzséből való tündérek közül. A házuk annyira szép és elbűvölő, hogy azonnal beköltöztem volna, mint mondjuk egy elvarázsolt szentjános-bogár, de Szmirkó a 12 éves félig ember - félig tündérfiú nem tudta értékelni ezt a szépséget, és a 12 évesekre oly jellemző nyugtalanság vett rajta erőt. Hiányolja édesapját, nem mindig fogad szót édesanyjának, és nem szereti a titkokat, amik a gyerekek elől rejtve maradnak. Ezért mérgében megszökik otthonról.

Útja során találkozik Varázsfölde szinte valamennyi lakójával, azokkal is, akikről eddig még csak a puhavölgyi tündériskola falai között hallott. Fantasztikus volt Szmirkót elkísérni ezen az úton, úgyhogy azt kell mondanom, hogy kicsit örülök is, hogy megszökött otthonról és annak is, hogy én sem maradtam a házban, mint szentjánosbogár-lámpácska, hanem útra kelhettem vele. Megismerhettem a fantasztikus, bátor, hős tűzsólymokat, akik eleinte még csak nagyképűeknek és maguknak valónak tűntek, az öreg, pipázó Hokkát, akit aztán nagyon a szívembe zártam, láttam tündéreket, törpéket aztán találkoztam az egyik legmulatságosabb lénnyel, aki Varázsföldén létezik. Ordinával, a kicsit testes, jóízűen beszélő tündérhölggyel és az őt nagyon szerető férjével, a tudós tündérrel Tudukával. Igazán mókás és szórakoztató volt a jelenlétük, a találkozás után együtt folytatták Szmirkóval és Babukkal az utat. 

Nem is árulok el többet a kalandjaikról, amiből volt bőven, és akkor még egy szót sem szóltam a varázslatokról, Zádori fogairól és művészi hajlamairól, a kősárkányokról, Fekete Vaszilyről és a gonosz bakurászokról.

Bátor, szeretnivaló szereplők, hősies tettek, különleges lények, egy varázslatos mesevilág. Egy olyan mesevilág volt ez, amiben szívesen vándoroltam volna még, jó lett volna egy Időhosszabbító varázslat, és be kell vallanom, hogy hiába tudom, hogy a mesék mindig jól végződnek, a történet végén izgultam. És bár úgy tűnik, már szinte mindent leírtam a könyvről, mégsem árultam el, hogy ki az a Napocska, kicsoda Szemes asszonyság, sikerül-e Szmirkónak átjutnia az emberek közé, megtalálja-e édesapját, lesz-e varázsereje, és a sok-sok varázslatot sem árultam el. Szóval bőven hagytam még olvasnivalót azoknak is, akiknek sikerült kedvet csinálnom a történethez. Mert ez egy tündérmese, és egy mese akkor jó, ha közben el tudunk feledkezni arról, hogy kik vagyunk, hol vagyunk,  ha gyerekek vagyunk, tudunk nagy hősök lenni, ha felnőttek vagyunk, tudunk gyerekek lenni. Bökös Borbála könyvének sikerült ámulatba ejteni gyermeki és felnőtt énemet egyaránt, nagyon élveztem a könyv olvasását.

Ui: Nem írtam még erről, de imádom a könyvek illatát. Mindig megszaglászom az új könyveimet. Vannak simán új illatúak, vannak nagyon kellemes illatúak, olyat is szagoltam már, ami nem volt éppen kellemes.  Ennek a könyvnek azonban  az illata is mesés!!! Lehet, hogy vicces, de akkor is, pár oldalanként alaposan beleszippantottam a lapok közé....:)) Lehet Iringó egyik ősi  Illatvarázslatával volt átitatva? :)

A könyvet köszönöm a Pongrác Kiadónak!

10/10

Bea

Karácsonyi ajándékfaktor: Gyerekeknek, tiniknek és gyermeklelkű felnőtteknek tökéletes ajándék. Nagyon szép kötet, mind az illusztrációk, mind a betűk, lapok színének időnkénti váltakozása különlegessé teszi külsejében is ezt a könyvet.