Mi már belenéztünk: sorozatokról röviden

Partners in crime

Pár hónappal ezelőtt teljesen véletlenül akadtunk rá tesómmal  ennek a sorozatnak az előzetesére, és nagy Agatha Christie rajongókként felkeltette az érdeklődésünket.

Nagyon megörültem annak, hogy a sorozat alapjául a Tommy és Tuppence történetek fognak szolgálni, mert imádtam a könyveket, amelyekben az ő nyomozópárosuké volt a főszerep. A történeteik között vannak "sima" nyomozós és izgalmas kémtörténetek is.

Még csak két részt láttunk a sorozatból, de eddig még pár furcsaságtól eltekintve jónak tűnik. 

Persze a készítők nem állták meg, hogy ne dolgozzák át egy kicsit a történetet, mert már az első részben is több könyv elemeire lehetett ráismerni, és az események idejét is áthelyezték az ötvenes évekbe, és így a nácik helyett az oroszok lettek a Beresford házaspár fő ellenségei. A szereplők nekem egy kicsit furcsák voltak, megszoktam, hogy az AC filmadaptációknál eddig ügyeltek arra a készítők, hogy a szereplők mind külsőben, mind jellemükben hasonlítsanak könyvbeli énjükre. Ezzel szemben itt a David Williams alakította Tommy Beresford egy kicsit teszetoszának tűnik, nem sokban hasonlít a könyvbeli alakjához. De egyébként jót lehet mosolyogni az csetlés-botlásain, és van még sok egyéb vicces megnyilvánulása is.

Én Tuppencet mindig is hosszú hajjal képzeltem el (tudom ez azért nem olyan nagy változtatás, de akkor is...), egy kicsit furcsának tűnt így rövid hajjal, de egyébként imádom a csinos ruháit és a kis cuki kalapjait. Az ő jelleme azért valamivel jobban hasonlít az eredeti karakteréhez.

Ha nem hasonlítgatjuk össze folyamatosan a könyvekkel, akkor végül is egy egész jó kis krimisorozattal van dolgunk, kíváncsian várom a további részeket is.

Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot 2. évad

Az első évad elején még sok dolog volt, ami nem igazán tetszett ebben a sorozatban. A szereplők túl sablonosak voltak, nem volt bennük semmi árnyaltság: volt az okoska, a (okoska) csinibaba, a meleg fiú, a stréber, a szegény fiú. És nagyon sokáig a besorolásukhoz híven is viselkedtek. De aztán az események úgy beindultak és a részek olyan izgalmasak lettek, hogy ezeken felülemelkedve tovább néztem a sorozatot. A főszerepet játszó színésznőt Viola Davist pedig már a Helpben megszerettem, úgyhogy miatta simán megérte nézni a részeket. 

A második évad eddig még hozza az első színvonalát (sőt!), a szereplők sokkal árnyaltabbak lettek, és csak úgy pörögnek az események.

Mindent összevetve, ha nem is egy olyan "hú de komoly" sorozat ez, én azért szeretem nézni.

Az egyedüli dolog ami már az első évadban sem tetszett az a túl sok, és túl elnyújtott ágyjelenetek voltak. Fogalmam sincs miért kellett ezekből ilyen sokat belerakni, főleg úgy, hogy legtöbbször az eseményeket sem vitték egy cseppel sem előrébb....na mindegy.

American Horror Story

Az első évadot néztük csak végig a tesómmal, és hát mit is mondjak furi volt.....nem is tudtam igazán sokszor mire vélni.

Néha ijesztő, néha rejtélyes, néha pedig már kész kínszenvedés volt, és legjobban egy horrorfilm paródiához tudtam volna hasonlítani. Jessica Lange nagyon elbűvölő volt, ha másért nem, miatta megérte végignézni az évadot. Pár rész után rájöttünk, hogy az egyik főszereplő Taissa Farmiga (és az egyik részben egy Kinks-es póló volt rajta :) !) a Bates Moteles Vera Farmigának a kishúga, és azután azzal szórakoztattuk magunkat, hogy folyton azt néztük, hogy melyik szögből hasonlít rá a legjobban. Mi Evan Peterst a Rejtélyek városa sorozatban láttuk legelőször, aztán a legújabb X-Menben, és hát meg kell mondani meglehetősen kikupálódott azóta.

A második évadot már nem néztük végig, túl furcsa volt már nekünk, de ettől eltekintve a cirkuszos negyedik évadba még szeretnék belekukkantani.

Zsófi