George R. R. Martin: Trónok harca

A Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságba vezeti el az olvasót: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát  15 évvel elelőtt elűzték, és most Robert Bartheon van hatalmon hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg.

ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással. hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.

Már olyan sok helyen szembetalálkoztam a Trónok harca sorozattal, hogy utána is néztem, hogy miről  szól  valójában, és így találtam rá a könyvekre. Eldöntöttem, hogy a sorozat megnézése előtt, mindenképpen a könyveket szeretném elolvasni, elő is jegyeztem a könyvtárban az első részt (a biztonság kedvéért a másodikat is) gyorsan, és körülbelül fél év eltelte után már olvashattam is a könyvet. :)

A fantasy  még elég új terep számomra, de mostanában azért olvastam pár könyvet a műfajból, lassan összebarátkozunk.

Szóval visszatérve a Trónok harcára, hát hűha.....mi újat is írhatnék még én erről a könyvről?

Azt kijelenthetem, hogy tetszett. A történet elején egy kicsit megijedtem, mert annyi név és személy tűnt fel, hogy azt sem tudtam ki kicsoda, és ki kinek a kicsodája.

De ezek a dolgok hamar a helyükre kerültek. A könyv felépítése is tetszett, hogy a fejezeteket több szereplő szemszögéből olvashattuk.

És hát igen a szereplők: volt, akit szerettem, volt, akit elviseltem. Sőt egy idő után már egy kicsit idegesített az angyalian jó szereplők (név szerint például Eddard Stark) végletekig becsületes magatartása, úgyhogy átálltam a sötét oldalra és a gonosz szereplőknek kezdtem el drukkolni.

A legjobban Daenerys Targaryen fejezeteit vártam a legjobban, mondhatni, hogy ő lett a kedvenc szereplőm.

Mindent összevetve azt mondom, hogy akinek szintén felkeltette az érdeklődését a könyv, régóta tervezgeti az olvasását, mindenképpen vágjon bele, és maga tapasztalja meg a Trónak harca önmagára gyakorolt hatását. :)

8/10 

Zsófi

Lábjegyzet a gonosz és rossz szavak helyes használatáról:

Éppen egy Klónok háborúja részt néztünk az animációs Star Wars sorozatból, amikor megpróbáltam az egyik szereplőt besorolni valahová és a következő kérdést tettem fel:

- Akkor xy most rossz? - kérdeztem gyanútlanul, amikor is a két öccsém, hangos nevetésben tört ki.

- Egy személyre nem mondjuk azt hogy, rossz, egy alma rossz, de egy szereplőre azt mondjuk, hogy gonosz!

Hiába mondtam én bármit is (például azt, hogy akkor miért mondjuk, hogy valaki rossz ember, vagy a rossz oldalon áll), a lényeg az, hogy ezen azóta is sokszor nevetnek, a szereplők pedig gonoszak, az almák meg rosszak.

Tehát így lett Cersei Lannister gonosz, nem pedig rossz szereplő a Trónok harcában.