Stephen King: Újjászületés

Jamie Morton hat éves, amikor új lelkész érkezik a New England-i kisvárosukba. Charlie Jacobs a feleségét és kisfiát is hozza magával. Mindenki szereti őket, Jamie pedig valóságal rajong a fiatal tiszteletesért, aki szórakoztató elektromos kísérletekkel teszi érdekesebbé a heti bibliaórákat. És hogy a titkos elektromosság mi mindenre használható, az akkor derül ki, amikor Jamie bátyja elveszti a hangját, Jacobs pedig egy általa kifejlesztett szerkezettel meggyógyítja.

Az idillnek egy autóbaleset vet véget: a lelkész elveszíti a családját és kifordul önmagából. Nemsokára el is bocsátják, és Jamie azt gondolja, soha többé nem fognak találkozni. Téved. És ahányszor csak útjuk keresztezi egymást, Jacobs a régi filmes zsargon szerint "a változás ügynökének" bizonyul.

A sikeres gitáros és a hajdani lelkipásztor nem szabadulhatnak egymástól. Az elektromos kísérletek egyre ijesztőbbek, Jamie pedig kénytelen közreműködni bennük. Jacobs az élet és a halál közti átjárót keresi. De mi lesz, ha megtalálja? És miért kap egyre sötétebb értelmet ez a titokzatos fogalom: újjászületés?

Stephen King sötét, megrázó regényt ad kezünkbe a függőségről, a fanatizmusról és arról, ami a lét túlsó partján várhat ránk.

Nagy Stephen King rajongónak tartom magam, Anya azonban rádöbbentett, hogy a régi "nagyon Kinges" könyvei közül  még alig olvastam valamit (azért párat már elolvastam). De ami késik, nem múlik. :)

A legelső könyv, amit tőle olvastam pár évvel ezelőtt az a Két Rose volt, csak úgy véletlenszerűen vettem le a polcról, Anya tiszteletbeli (és jó régi....:)) Stephen King könyvei közül. Végül is tetszett és különleges is volt, de az "áttötés" akkor következett be King fronton, amikor elolvastam a 11/22/63 című könyvét is.

Ez a könyv egyszerűen fantasztikus volt, csak úgy végig söpört az egész családon, és mindenkinek nagyon tetszett. Na, innentől kezdve csak úgy faltam a könyveit.

De eme kis kitérő után térjünk is vissza az Újjászületésre.

Hát, jó kis könyv volt...még most is keresgélem a szavakat.

Már rögtön a történet elején szembe találjuk magunkat egy nagyon érdekes, elgondolkodtató és rendkívül provokatív kérdéssel: "Ha van Isten, akkor miért történik ennyi szörnyűség a világban?". Biztos mindenki elgondolkozott már ezen...

Nekem egyből az általános iskolám alsó tagozata jutott eszembe, református iskolába jártam, és hittan órán bizony előfordult, hogy a világra nyitott gyerekekként mi is hasonló kérdésekkel bombáztuk a tanárainkat.

A legeslegkedvencebb részem a könyvben viszont a zenés, zenekaros rész volt.

Jamie a főszereplő, ugyanis gitározott, majd be is állt egy zenekarba ritmusgitárosként. A könyv ezen részei nagyon lázba hoztak, és meg is állapítottam (mondjuk ez már Mr. King más könyvéből is kiderült), hogy Stephen Kinggel nagyon hasonló a zenei ízlésünk, és valószínűleg jól el tudnánk csevegni a hatvanas évek zenéiről.... :)

Yardbirds, Dylan, Beatles, Searchers, Animals, Creedence Clearwater Revival, Van Morrison, Troggs - minden volt, nem győztem a könyvbe rakosgatni a kis jelölő cetlijeimet. Ahogy leírva láttam a számokat egyből megszólaltak a fejemben, egyszerűen imádunk könyvekben olyan zenés idéztekre bukkani, amiket mi is szeretünk.... :)

A történetről nem akarok túl sokat írni és elárulni sem, a fülszöveg már megtette helyettem, nekem nagyon tetszett. Ez az elektromosság téma is teljesen beszippantott, valahogy egy kicsit az X-akták hangulatát is felidézte bennem a könyv (lehet a sátras hittérítés miatt). A befejezés nekem egy kicsit fura volt, és megdöbbentő...de végül is tetszett. Ja, és Jamienek ugyanolyan gitárja volt, mint nekem van. :)

9/10

Egy kis utóirat:

Stephen King az írásról írt könyvének az előszavából tudtam meg már régebben, hogy Mr. Kingnek van egy írókból álló zenekara is (ő ritmus gitározik és néha énekel is), a Rock Bottom Remainders.  És találtam is egy videót, amiben ő énekel, még pedig az egyik kedvenc (és általunk is játszott) számunkat a Suzy Q -t. :)

Zsófi