2015. augusztus 1., szombat

Mesebeszéd

L. Molnár Edit: Mese a kisfiúról, aki mindig mindent félbehagyott                                - és más történetek

Ezt a könyvet, azért kölcsönöztem ki a könyvtárból, mert gondoltam Tituszt érdekelheti a Mese a kisfiúról, aki nem akart mosakodni című történet. Na nem akar ez semmiféle célzás lenni arra, hogy Titusz ne szeretne mosakodni. Ááá, dehogy! :) Első szóra rohan zuhanyozni, alaposan megmossa magát tetőtől-talpig, a foga is csillog-villog minden zuhanyzás után, sosem felejti el megmosni. De tényleg! Mi többiek (anya, apa, tesók)  csak lagymatag cicamosdást végzünk Tituszhoz képest. Sosem fordult még elő, hogy zuhanyzás után gyanúsan szárazan jött ki, és sosem derült még ki, hogy csak megnyitotta a vizet, folyatta kicsit, majd elzárta. Titusz ilyet bizony nem csinál! Csak úgy gondoltam, hogy érdekelheti ez a mese. :)) Erről konkrétan nem mondta el a véleményét, de több másikon jót szórakozott. Mint ahogyan én is. Aranyos kis tanmesék, szórakoztató módon.

Tóth Dóra: Dini Kalandjai

Ez egy 15 éves könyv. Még Zsófinak (20)  és Bencének (18) vettem, és mondhatnám, hogy rongyosra olvastuk, de nagyon jó állapotban van, nagyon vigyáztunk rá. Mindkettőjük kedvenc könyve volt. Én is nagyon szerettem. Hiszen  legalább százszor végigolvastam. :) Miközben Zsófi és Bence kerekre nyitott szemmel hallgatták, vagy éppen olyan álmosak voltak, küzdöttek, hogy nyitva tudják tartani a szemüket. Miközben én próbáltam mondatokat kihagyni belőle, hogy hamarabb végezzünk, mert én is hasonló problémákkal küszködtem, mint ők. De nem tudtam őket becsapni, mindig figyelmeztettek, hogy "Anya, elfelejtetted elolvasni, hogy Dini azt mondta..." vagy "Anya, itt még még nem mentek aludni, hanem előtte a patakhoz kirándultak..." Szóval sosem sikerült semennyivel megkurtítanom a meséket, még szükséghelyzetben sem. De tényleg aranyos kis történetek, szórakoztató a két kis dinó, Dini és Igu vándorlása, kalandjaik az őskori kerek erdő közepén. 
Pár év után Titusz is megtalálta és ismét olvashattam a kalandjaikat. :) Csakhogy most már Zsófi és Bence is olvashatta őket Titusznak. :)) 

Szergej Obrazcov-Alekszandr Kocsetkov: Egy pingvinfióka története

Ez egy 1981-es kiadású könyv, még az én gyerekkoromból való. Fekete-fehér fotókkal illusztrált elbeszélés egy kispingvinről, aki a jégsivatagban született; arról, mi minden történt vele, amíg felnőtt, s nagy pingvin lett belőle. Emlékszem nagyon sokszor végiglapoztam ezt a könyvet, és mindig nagy hatással volt rám, sajnáltam a szerencsétlen, magányosan vándorló kispingvint és mindig megnyugodtam a végére, amikor szerencsésen felnőtt és rendeződött a sorsa. 

Icinke-picinke/Népmesék óvodásoknak

Emlékszem ovis koromban ennek a könyvnek és a Cini-cini muzsikának valamiért elvarázsolt a borítója. Aztán felnőtt fejjel a könyvtár kiselejtezett könyvei között bukkantam rá, és én is elolvastam belőle gyermekeimnek a klasszikus meséket, mint a Kiskakas gyémánt félkrajcárja, A sajtot osztó róka, A kismalac és a farkasok, A kecskegidák, A három kismalac, A kisgömböc, Kacor király és hasonló csemegék. Azért most ahogy beleolvasgattam, meglepett, hogy mennyi horrorisztikus elem van ezekben a gyerekmesékben. Pl. A félig nyúzott bakkecske címűben. Van egy hazudós kecskénk, aki mindig azt mondja a gazdának, amikor hazamegy a rétről, hogy se nem evett, se nem ivott, erre a gazda megnyúzza (igaz, csak félig:)), majd elzavarja a háztól, ott pedig szegény kecskét, aki bevetette magát a borz házába az erdei állatok nem hagyják békén és világgá kergetik. Igaz, úgy kellett neki, hazudott és önkényes lakásfoglaló volt. :)
És itt volt még Kecskemama, mint Hasfelmetsző, igaz, a kicsi gidáit mentette :), no meg a kismalacok, akik leforrázták a farkast, és a királyfi is csak úgy nyiszantotta a sárkányfejeket, legalább negyvenet egy mesében (mert volt hétfejű, tizennégyfejű és huszonnégyfejű).
Érdekes, hogy sem gyerekkoromban, sem fiatal anyuka koromban nem tűntek fel ezek az ijesztőségek, és most is csak mosolygok rajta. És azt is tudom, hogy szimbolikus jelentőséggel bírnak ezek a tettek, a szörny legyőzése, a hétfejű sárkány fejének levágása segíthet egy gyereknek problémái megoldásában, beleképzelheti magát a hős helyzetébe, és másnap az oviban is eszébe juthat, hogyan győzte le a királyfi a sárkányt, vagy hogyan mentette meg Kecskemama a gidákat, és akkor ő is vissza tudja szerezni a homokozólapátot és dömpert, amit egy másik gyerek elvett tőle, vagy van bátorsága még egy vajas kenyeret kérni. Mindettől függetlenül nem tudom, hogy manapság olvasnak-e még ilyen régi meséket az oviban, vagy anyukák olvasnak-e otthon ilyeneket a gyerekeknek. Mi már kinőttünk belőle :)

Bea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése