Caroline Kepnes kötete vérfagyasztó beszámoló a könyörtelen, eszelős szerelemről. Betekintést enged egy mániákus elméjébe, hasonlóképp, mint John Fowles híres regénye, A lepkegyűjtő. Perverz módon romantikus thriller, amely az utolsó oldalig izgalomban tartja az olvasót.
Amikor befejeztem az olvasását, azt éreztem, hogy nagyon nehéz lesz értékelést írnom erről a könyvről. Mert nem tudtam eldönteni, hogy tetszett-e vagy nem. Nem éreztem a végén semmiféle katarzist, egyszercsak vége lett. Mondhatnám, hogy nem is lehetett volna más vége, szinte hozta magával a történet. De ha egy kicsit gondolkodom, el tudtam volna egy teljesen más, feszültebb, körömrágós véget képzelni. Egy teljesen meglepőt, amire azt mondják, hogy nagyon ütős volt. Igen, azt hiszem az volt a bajom, hogy nekem nem volt ütős a vége.
DE! Nem tudtam letenni a könyvet, faltam az oldalakat, és meg kell mondjam, szinte végig jobban bírtam Joet (!!?), mint Becket. Mert akár normális is lehetett volna, csak szerelemre és szeretetre vágyott. Igazából a normális és az őrület között nagyon vékony lehet a határ. Mindannyiunknak vannak őrült pillanatai, és az őrültek is lehetnek normálisak. Vagy legalábbis tudnak úgy tenni, mintha azok lennének. Szóval talán ezért bírtam Joe-t, mert alapjában véve nem egy ellenszenves fickó, szereti a könyveket, romantikus, nem sekélyes, intelligens. Inkább együttérzést váltott ki a háttere, a lakása, a körülményei. Persze csak időnként, azért tisztában voltam vele, hogy egy pszichopata és kiszámíthatatlan, (vagy inkább nagyon is kiszámítható), hogy mikor mit tesz.
Voltak homályosan maradt részek a könyvben, sőt egy-két dolog félbemaradtnak, befejezetlennek tűnt. Vagy nem volt hiteles, mert azt gondoltam, hogy azért a való életben biztos nem így történne a dolog, de mivel ez egy könyv volt, ezért történhetett így is. :) És azért persze az életben sem kiszámíthatóak legtöbbször az események.
Mindenképpen azt érzem, jó, hogy elolvastam. Akkor végül is tetszett. :) Zsófi most éppen A lepkegyűjtő-t olvassa, ahhoz hasonlították ezt a könyvet. Kíváncsi vagyok az ő véleményére is, főleg A lepkegyűjtő elolvasása után.
9/10
Bea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése