Többet vártam ettől a könyvtől, mint amit végül kaptam. Nagy rajongója vagyok a 20-as éveknek, szeretem a rojtos, extravagáns ruhákat, a tollas fejdíszeket, a hatalmas gyöngysorokat, és imádom e kornak a zenéjét is.
Így hát nagy örömmel vettem a kezembe ezt a könyvet, de sajnos csalódnom kellett. Nekem egyáltalán nem sikerült visszaadnia a húszas évek hangulatát. A könyv elején még egész jónak tűnt, amikor például összefutottak egy étteremben Charlie Chaplinnel, vagy egy Buster Keaton filmet néztek meg a moziban, de aztán egy kicsit ellaposodott az egész, és egy szerelmi háromszög féleség került a könyv középontjába. (azért írom, hogy féleség, mert a könyv elején kezdődött, és majd csak a végén került elő újra, nem túl meglepetésszerűen)
A könyv főszereplője Vera engem nagyon idegesített, nem szeretem az ilyen határozatlan, jellegtelen hősnőket. Sokkal jobban kedveltem például a harcias, ami a szívemen az a számon típusú Bashát.
Aki szintén szereti a húszas éveket, azoknak ajánlani tudom Matt Bondurant A fékezhetlen és Alexandra Ripley A gardéniás hölgy című könyveket.
„A fékezhetlen” sokkal erőteljesebben, nyersebben, valóságteljesebben, izgalmasabban mutatja be a szesztilalom időszakát, és a szeszcsempészek világát.
Alexandra Ripley gardéniás hölgye, pedig egyszerűen csodálatos, egyik kedvenc könyvem. Remekül festi le a viharos, húszas évek Amerikáját, Európáját, és a vad charleston korszakát.
7/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése