„Az Oscar-díjas Angelina Jolie a rendezője és a producere ennek a nagyszabású drámának, amely Louis „Louie” Zamperini olimpikon és háborús hős hihetetlen életét követi nyomon. Louie két társával együtt túléli egy repülőgép lezuhanását a második világháborúban, és 47 napig hánykolódnak egy tutajon, majd elfogja őket a japán hadsereg, és fogolytáborba kerülnek.” (port.hu)
Semmit nem tudtam Louis Zamperiniről, amíg meg nem néztem ezt a filmet. Igaz történet, ezért nem írhatom azt, hogy jó történet és nem írom azt, hogy tetszett, mert tulajdonképpen végig szenvedett benne Loui, erre gondolom ő maga sem mondaná, hogy jó élete volt. Egy ember, aki talán olimpiai sportoló lehetett volna, ha nincs a háború, ha a háborúban nem zuhan a tengerbe a repülőgépük és aztán nem hurcolják japán fogolytáborba.
Megrendítő film volt, csodálnivaló, hogy mennyit kibírt ez az ember, lelki és fizikai szenvedést egyaránt, de nem egy könnyű kikapcsolódás, az biztos.
Voltak hibái a filmnek. Az egyik legnagyobb, hogy amikor a tengeren hánykolódtak 47 napig, szinte alig nőtt a szakálluk. Louinak is mintha csak a bajusza és a körszakálla nőtt volna egy kicsit, de semmi borosta. Persze fiatalok voltak, alig ettek, életritmusuk meglehetősen lelassult, működhetett máshogyan egy kicsit a szervezetük, de azért mégis...
Hiányzott az, hogy a barátja a film közepén eltűnt a filmből, mert őt egy másik fogolytáborba vitték, nem is tudtunk róla semmit, csak a film végén, de végül is nem róla szólt a film.
A japán fogolytáborban pedig nem értettem, hogy a kölyökképű japán táborvezető miért annyira extra kegyetlen csak vele, miért utálja annyira. Persze biztos senkit nem szeretett a hadifoglyok közül, és valószínűleg az életben is így történhetett, egyszerűen csak kipécézte magának, de mégis.... (Családom egyik tagja szerint azért, mert a többiek mind meghajoltak az akarata előtt, rajta pedig látta, hogy mennyire erős, és mivel egy őrült volt, le akarta igázni.) Akkor ez már nem is hiba, hanem két nézőpont.:))
Louin kívül nem ismertünk meg más szereplőt közelebbről, ez pedig azért lehet, mert nyilván ő sem barátkozott, az életben maradás volt a tét, de én őt is elég távolinak éreztem végig, sajnáltam, mint már írtam, de nem került hozzám közel..., meglehetősen tárgyilagos volt.
Nem tartottam unalmasnak vagy vontatottnak, mint ahogy sokan írták a port.hu-n. Ha valaki akciódúsabb jelenetekre vágyik, az nézzen akciófilmet, vagy olyan háborús filmet, ami ezt ígéri. Ez egy életrajzi dráma.
Bea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése