„Muszáj föltenni a kérdést: ha a világ egyik legjobb kórházának ennyi ideig tartott eljutni eddig a lépésig, hányan maradnak ellátatlanul, mentális betegként elkönyvelve, esetleg egész életükre egy otthonba vagy pszichiátriai osztályra száműzve?”
Nagyon megrázó, és felkavaró könyv volt ez. Az író lehetőséget adott nekünk, hogy megismerhessük életének egy borzalmas szakaszát. Susannah Calahan betegségét teljesen az első napoktól kezdve, a felépüléséig kísérhetjük végig. NMD-receptoros autoimmun agyvelőgyulladás, ez volt annak a ritka betegségnek neve amiben Susannah szenvedett.
A betegség paranoid, skizofrén, hallucinációs tünetekkel kezdődött, az orvosok sok vér és egyéb más vizsgálatot végeztek, hogy felkutassák a tünetek, rohamok okát, de egy vizsgálat sem mutatott semmi rendelleneset. Az írónő három hónapos kórházi tartózkodása alatt felismerték, és megtalálták a gyógymódot.
Nagyon különös volt számomra, hogy egy ilyen gyógyszerekkel kezelhető, agyvelőgyulladásnak mentális betegségre utaló jelei lehetnek. Elkeserítő azt tudni, hogy még most a 21. században is vannak olyan betegségek amikről még a kutatók, orvosok is ilyen keveset tudnak.
Nagyon érdekes volt számomra az Ördögűzés című fejezet is, ahol leírta, ezeket a hátborzongató tüneteket (morgás, idegen nyelven hablatyolás, agresszió) is meg lehet orvosilag magyarázni, bebizonyítható, hogy ezeket is egy ilyen autoimmun betegség (is) okozhatja.
Azzal, hogy Susannah megírta a történetét, több embernek is felhívta erre a ritka betegségre a figyelmét. Segített más embereknek is, hogy a gyógyulás útjára léphessenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése