M. C. Beaton: Agatha Raisin és a balszerencsés boszorka

Még tavaly egyhuzamban elolvastam több részt is egymás után az Agatha Raisin sorozatból, és már kezdett egy kicsit idegesíteni, de aztán az idén kihoztam egyet a könyvtárból és ez most nagyon tetszett. 

Recept a sorozat olvasásához: nem szabad egymás után több kötetet elolvasni belőle, tarts legalább egy hónap szünetet két rész elolvasása között! :)

Nekem ez a recept bevált, és elkezdtem más szemmel olvasni a könyveket, így amik régen idegesítettek, most azok az elemek tetszenek. :) 

Igazából minden könyv alaptörténete nagyjából megegyezik, csak a helyszínek, és néha a szereplők változnak. Vannak jobb, kiemelkedően jó, és vannak gyengébb részek is.

De azért mindegyik könyvről elmondható, hogy remek kikapcsolódást nyújtanak, nem kell persze világmegváltó dolgokat várni, szórakoztató, könnyed olvasmányok. Remek választás, ha éppen egy nagyobb hangvételű, komolyabb könyv után vagyunk.

Az Agatha Raisin és a balszerencsés boszorkát én a kiemelkedően jó részek közé sorolnám (egyébként az Áradás napját is ide sorolnám, azon nagyon sokat nevettem, elképesztően jól szórakoztam, ha valaki még nem olvasott egy részt sem, ezzel kezdje! :))

Mivel csak úgy összevissza olvasom a részeket, nem vagyok teljesen tisztában Agatha szerelmi ügyeivel, így fogalmam sem volt, hogy ki az a Charles, de a könyvet így is nagyon élveztem.

A foltokban kopaszodó Agatha (a hajvesztés története egy korábbi könyvben olvasható), Wyckhaddenben egy hamisítatlan angol kisvárosban keres menedéket, addig míg a haja visszanő, és majd újra James szeme elé kerülhet.

Összebarátkozik a szálloda idős vendégeivel, aztán ellátogat a helyi boszorkányhoz, hogy valami csodaszert vásároljon, ami visszanöveszti a haját, és ha már persze ott jár egy kis szerelmi bájitalt is vásárol. A helyi boszorkányt meggyilkolják, Agatha találja meg a holttestet (ki más is találná meg? :), ezután pedig önkéntes nyomozásba kezd és elcsavarja a helyi rendőrfőnök fejét is.

Agatha Raisin mindent összekuszál, hogy a könyv végére mindent kibogozhasson. Jön, lát, győz!

Különösen tetszett, hogy még a gyilkossági szál, a nyomozás is különösen cseles, és kidolgozott volt, a többi részhez képest.

Egyébként rájöttem, hogy nagyon szeretem Agatha karakterét, nagyon egyedi személyiség ez a dilis, csábító, macskabolond, szeleburdi nőszemély.

„-Rendes, tisztességes, jó szándékú embernek tűnik. Nem a te fajtád, Agatha.

-Hogy merészeled!

-És kimásztál a slamasztikából. Visszajöhetsz velem.

-Nem érzel semmi lelkifurdalást Charles?

-Nem egy cseppet sem, és te sem éreznél, ha nem kapott volna rajta.-  A férfi felkelt, kivonult a fürdőszobába és becsukta az ajtót.”