Időutazós filmeket keresgéltem, amikor ráakadtam erre a filmre. Különösebben nem olvastam utána a tartalmának, így meglepetés volt minden perce.
A film főszereplőnője, egy fiatal anya vitorlázni indul a barátaival, majd váratlanul vészjósló, hatalmas felhőszerűség közeledik feléjük, amilyet még sohasem láttak, viharba keverednek, a hajójuk felborul. A társaság magányosan sodródik a tengeren, a felborult vitorláson üdögélve, amikor meglátnak egy feléjük közeledő hatalmas utasszállító hajót, megörülnek, hogy megmenekültek. Vagy mégsem?
Amint felszállnak a hajóra, egy borzalmas időbeli körforgás veszi kezdetét. A cselekmények újra és újra megismétlődnek, a szereplők több idősíkban jelennek meg egyszerre, már mi magunk sem tudjuk, hogy melyik a jelen, a múlt, vagy akár a jövő. A főszereplő anya mindent elkövet, hogy visszajusson otthon maradt kisfiához. Sikerül-e neki, vagy nem? Megváltoztathatod-e a jövődet, ha már tudod, hogy mi fog történni, vagy sem? A végén pedig lehet gondolkodni, vitatkozni, hogy mi is történt valójában.
Annak ellenére, hogy elég nyomasztó film volt, nekem tetszett. Szeretem azokat a filmeket (is), amelyek kérdéseket vetnek fel bennünk a végén, és szeretem meghallgatni családtagjaim véleményét (általában mindenkinek megvan a maga teóriája), és esetleg részt venni egy jó kis vitában.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése