Minden bejegyzésemet kezdhetném így: Könyvtári szerzemény.:) Mert bár itthon is nagyon sok olvasatlan könyvünk van még, azokat mindig hátrasoroljuk. „Azok megvannak, bármikor elolvashatjuk őket” - felkiáltással.
A szikomorfa egy gigantikus méretű, sokszor 30-40 méter magasra növő vadfügefa. A könyv egyik főszereplője Odette szó szerint egy szikomorfán született. A történet a jelenben játszódik, három barátnő Odette, Clarice és Barbara Jean mai életén keresztül betekintést nyerhetünk a múltjukba, fiatalkorukba, az 50-es évektől, korrajzot kapunk a 50-60 as évek Amerikájáról, pontosabban az Indiana állambeli Plainview városkáról, annak fehér, de legfőképpen fekete bőrű lakóiról. A három barátnő elválaszthatatlan, irigylésre méltó barátsága kislánykorukban kezdődött és évtizedekkel később még mindig tart.
Megismerhetjük mindhármuk életét, múltjukat beleszőve a jelenbe. Szerettem ezt a könyvet olvasni, nem is siettem vele, mert nem az volt a cél, hogy minél hamarabb elolvassam, hanem, hogy minél tovább maradhassak a három barátnővel. Szívesen lettem volna az egyikük, hogy megtapasztaljam azt a sok támogatást, amit adnak egymásnak, szeretetet, amit egymás iránt éreznek, de közben mégsem, mert nem szerettem volna azokat a fájdalmas, szinte kibírhatatlan sorsokat, történéseket átélni, amiken keresztülmentek.
A történet nem nélkülözte a humort sem, sőt mondhatnám, hogy az igazán megmosolyogtató szereplők és jelenetek nagyon szerethetővé tették a könyvet, a városka lakóit. Odette-nek volt egy misztikus tulajdonsága is, ami nem tűnt szokatlannak, teljesen belesimult a regénybe és vicces helyzeteket is teremtett.
Kedvenc könyvemmé lép elő ez a regény, vicces, szórakoztató, romantikus, fordulatos, ugyanakkor megrázó és megható, nem felszínes, igazi kincs.
10*
Bea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése